Japánkert látogatáshoz nem kell Japánba utaznod!

Ha japánkertbe vágysz, nem muszáj külföldre utaznod. Európában, így Magyarországon is számos japánkertet találhatsz.

Egy magyar japánkert azonban csak akkor válhat autentikussá, ha benne van mindaz a tudás,  szellemiség, ami a japánkert készítéshez kell. Mert a japánkert szimbolikájának megértése, elfogadása nélkül csak felemás, gyenge másolatot sikerül létrehozni, amiből éppen a japán filozófia és a japán lélek hiányzik. Kukkants be ebbe a világba!

A japánkert filozófiája

A sintoizmus egy életfilozófia, amelynek lényege az a hit, hogy minden élőlény, természet alkotta élettelen dolog és természeti jelenség része egy magasabb rendű világnak. A Japánban később tért nyert  zen buddhizmus elfogadta és kiegészítette a sintoizmust. Alapja a a mindenféle vallási rituálét nélkülöző meditáció, a zen. A zen az önmegvalósítás, az önfelszabadítás lehetősége, a megvilágosodáshoz vezető út. Az elmélyülés, a szemlélődés legfőbb színtere a japán ember számára pedig nem más, mint a kert.

Különbség a nyugati kertek és a japánkert között

A franciakertek a természet erői feletti uralmat hirdetik. Bár az angol kertek inkább a természetközeliségre helyezik a hangsúlyt, de úgy, hogy azt szolgálatukba állítják. Az angol gyűjteményes kertekben a tulajdonosok gyűjteményük gazdagságára hívják fel a figyelmet. Az angolok szentimentális kertjeikkel a romantikus érzületnek, az e világi örömöknek adóznak. Mindezzel szemben a japánkertek a természet egyszerre egyszerű és bonyolult megjelenítésével az élet értelmére összpontosítanak. A japánkert nem erőlteti rá a látványt senkire, hanem mindenki saját fantáziájára bízza, hogy mit lát benne, és mitől érzi ott jól magát. Lakomázás vagy éppen szerelmi légyott helyett a csendes szemlélődés színtere. A japán kert a bűnbeesés előtti éden megtestesítője. A japánkert a zen filozófia tükre, az univerzum kicsiben.

Margitsziget-japán-kert; fotó: Novak Titanilla

A japánkert elemei

A földet gyakran a kő szimbolizálja, ehhez jön a víz, a növények.

A japánkert fontos elemét adó köveket úgy helyezik el, mintha öröktől fogva azon a helyen állnának. A csipkés sziklák a hegyeket szimbolizálják. A lekerekített kavicsokat vízpartra helyezik. Miután a japánkert képe sokkal inkább szimbolikus indíttatással gondosan elrendezett, semmint természetesen véletlenszerű, némely kő például teknős formájú, az állandóságot képviseli.

japánkert kövekkel, kőlámpással egy londoni parkban

A vizes kertekben a változatos alakú, összefüggő vízfelületeket hidak kötik össze és szigetek tagolják.  A patakok, a tavak szigetei az öröklétet vagy a nirvánát jelentik. A japánkertek bármennyire is a természet kifinomult utánzatai, még a vízfolyás sebességének érzetét is a kert tervezője szabályozza. A vízfolyás látszólag sebesebbé, a víz zubogása hangosabbá tehető, ha a mederbe barázdált kövek kerülnek, míg sima és lapos kövek a víz egyenletes, nyugodt hömpölygésének érzetét kelti. Az úgynevezett száraz kertekben is mindig találunk vízesést, kicsiny medencét. A japán kőkertekben a vizet és a folyómedret kavicsok, kövek és homok szimbolizálja.

A shishi-odoshika, a japánkertben a víz által mozgatott, egymáshoz koccanó bambuszcsövek játékos vízelvezetője, egykor a japán parasztok furfangos madárriasztója volt, ma már csak látvány és az egyhangú zakatolás megnyugtató hatásáért létesítik.

A japánkert üres gyepfelületei tartják fent a harmóniát és a nyugalmat. Szokatlan módon a japánok kertjükben a puritánságot kedvelik: a növényekkel nem dekorálnak, nincsenek virágágyások, virágszegélyek. A növények mindig a természetet jelenítik meg. Egyes fák formája darumadárra emlékeztet, amely a hosszú, boldog élet szimbóluma. Szintén boldogság-szimbólum az újévi három barátot megtestesítő bambusz, fenyő és szilva hármas. Gyakran úgy metszik az azáleákat, kaméliákat és más virágos bokrokat, hogy azokon virág ne is fejlődjön. Virág a házban is csak az alkóvszerű helyiségben (tokonoma) található, és soha nem dekorációs célból, hanem a természet szimbólumaként helyezik el őket.

Az állatkert japánkertje patakkal, bronzlevelű japánjuharokkal.

Az 1960-as években létrehozott japánkert, ma is a budapesti állatkert egyik fontos látványossága, ahol helyet kapott a Nemzeti Bonsai Gyűjtemény is. Dombja a világháború után, az Állatkert és környékének törmelékeiből épült. Említésre méltó az ácsolt fakapu, a patak, a tó, a különleges juharfajták és a bambuszok sokfélesége, a bambusz kilátó.

A japánkert terei

A bejárható japánkertnek van előtere, közepe és háttere. Vannak azonnal észrevehető és felfedezést igénylő részei, amelyek nem egyszerre válnak láthatóvá. A kerti utak a látogatót lépésről lépésre vezetik a háta mögött hagyott világtól az univerzum rejtelmei felé. Úgy tűnik, hogy a látogató véletlenszerűen jut el rejtett, misztikus helyekre. A kanyarok, vagy nagyobb sziklák megállásra késztetnek. A látogató akaratlanul is körülnéz, és gyönyörködik a feltáruló táj szépségében. Ez lehetőséget teremt a meditációra, az univerzummal való kapcsolatteremtésre.

A nyugati kultúra bármennyire is törekszik, nem tudja tökéletesen visszaadni a japánkert mélységes filozófiáját, a japán életszemlétet. De a nyugati japánkert is tud szépséget, örömet adni. A nyugati japánkert a kevesebb néha több egyszerű szépségére, a rohanó nyugati világból gyakran hiányzó elmélyülésre is taníthat.

Magyarországon fellelhető legismertebb  japánkertek a Budapesti állatkertben, a Margit szigeten, a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium területén, a Nyíregyházi Tuzson János Botanikus Kertben találhatók. Link ajánlat: szeretlekmagyarorszag.hu; Japánkertek Magyarországon

Cikk ajánlat: Suiseki, a kő művészete; Saikei, miniatűr táj